Környezet
Egy jármű olyan alkatrészeket tartalmaz, mint például az üzemanyag-, levegő- és olajszűrők, lengéscsillapítók, olajok, hűtőfolyadékok, fékfolyadék, ólomakkumulátorok, fékbetétek, elektronikai berendezések és még sok más. Minden keletkező alkatrészt és anyagot – legyen az veszélyes vagy nem veszélyes hulladék – szelektíven kell gyűjteni, újrahasznosítani vagy ismételten felhasználni a hulladék csökkentése érdekében, és nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kidobni.
Jelenleg a gyártók egyik fő kihívása a káros anyagok használatának korlátozása a járműgyártás során. Fontos biztosítani, hogy az autógyártás során felhasznált anyagok ne veszélyeztessék sem a környezetet, sem az emberi egészséget. Ez nemcsak a gyártásra és a használatra igaz, hanem a későbbi újrahasznosításra is. Az autógyártók célja, hogy minél több újrahasznosított anyagot, például bioplasztikot vagy más alternatív megoldást alkalmazzanak.
Az ólom-savas akkumulátorokat össze kell gyűjteni és újra kell hasznosítani, hogy az összes bennük lévő anyag újra felhasználható legyen. Emiatt magánszemélyeknek nem szabad szétszerelniük ezeket. Az ólom-savas akkumulátorok veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó hulladéknak minősülnek. Ha a régi akkumulátorokat nem megfelelően kezelik, vagy megsérül a burkolatuk, lebomlásuk során veszélyes anyagok kerülnek a környezetbe. Ezek a káros anyagok szennyezik a talajvizet, mérgezik a talajt és a növényeket, valamint kedvezőtlen hatást gyakorolnak az emberi egészségre. A nehézfémekkel és más veszélyes anyagokkal való szennyezés növeli a bőrgyulladás, a rák, a légzőszervi megbetegedések, a keringési, immun- és idegrendszeri zavarok, valamint egyéb egészségügyi problémák kockázatát.
Javítás:
- "az összes bennük lévő anyag újra felhasználható legyen" → "az összes bennük lévő anyagot újra fel lehessen használni"
- "veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó hulladéknak minősülnek" → "veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó hulladéknak minősül"
- "kedvezőtlen hatást gyakorolnak az emberi egészségre" → "kedvezőtlen hatást gyakorol az emberi egészségre"
Javított szöveg:
Az ólom-savas akkumulátorokat össze kell gyűjteni és újra kell hasznosítani, hogy az összes bennük lévő anyagot újra fel lehessen használni. Emiatt magánszemélyeknek nem szabad szétszerelniük ezeket. Az ólom-savas akkumulátorok veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó hulladéknak minősül. Ha a régi akkumulátorokat nem megfelelően kezelik, vagy megsérül a burkolatuk, lebomlásuk során veszélyes anyagok kerülnek a környezetbe. Ezek a káros anyagok szennyezik a talajvizet, mérgezik a talajt és a növényeket, valamint kedvezőtlen hatást gyakorol az emberi egészségre. A nehézfémekkel és más veszélyes anyagokkal való szennyezés növeli a bőrgyulladás, a rák, a légzőszervi megbetegedések, a keringési, immun- és idegrendszeri zavarok, valamint egyéb egészségügyi problémák kockázatát.
Az elemek hulladékát külön kell gyűjteni: az elemeket és elemhulladékot kijelölt tartályokba, hordókba, dobozokba vagy más speciális gyűjtőedényekbe kell helyezni. Veszélyes hulladékot a kommunális vegyes hulladékkal együtt kidobni tilos, ezt jogszabály is szabályozza. A használt elemeket összegyűjtik, szétválogatják és újrahasznosítják az elemhulladék-gyűjtési, feldolgozási és újrahasznosítási rendszerein keresztül. A fogyasztók átadhatják a használt elemeket hulladékkezelőnek, vagy leadhatják ezeket egy külön megjelölt gyűjtőponton. Az elemhulladék leadása díjmentes. A hulladékot csak speciálisan feliratozott gyűjtőedénybe szabad helyezni. Elemhulladék leadható a települési lomtalanítási helyszíneken vagy veszélyes hulladék-gyűjtőpontokon is. Gyűjtési helyszínekről és újrahasznosítási lehetőségekről további információt a helyi önkormányzat környezetvédelmi osztályán, az elemforgalmazóknál, a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján és más információs forrásokon találhat.
Ez a szimbólum, amely megjelenik az elemeken, azt jelenti, hogy az elemhulladékot külön kell gyűjteni, és nem szabad a települési vegyes hulladékkal együtt kidobni.
A használt akkumulátorok megfelelő szétválogatása, gyűjtése, kezelése és újrahasznosítása hozzájárul a környezet védelméhez és a természetes erőforrások megőrzéséhez. Az Európai Unió szabályozása szerint az ólmot tartalmazó elemeket és akkumulátorokat kötelező összegyűjteni, majd újrahasznosítani, hogy az összes anyag—mint az ólom, műanyag, kénsav és egyéb vegyi anyagok—is újrahasználható legyen.
Amikor az akkumulátorokat engedélyezett hulladékkezelőhöz juttatják, a legtöbb anyag visszakerül a piacra új termékként. Az a hulladék, amely már nem hasznosítható, környezetbarát módon kerül elhelyezésre. A használt elemek és akkumulátorok szakszerű gyűjtésével és újrahasznosításával alapanyagot takarítunk meg, és segítünk tisztán tartani a környezetet a jövő generációi számára.
Használt ólom-savas akkumulátorait díjmentesen leadhatja telephelyünkön: Pakalnės g. 5B, Domeikava, Kaunas járás.
További információért:
A nem megfelelő hulladékgazdálkodás árt a közegészségnek és a környezetnek is. A változó társadalmi értékek a túlfogyasztást erősítik, ami túl sok hulladék felhalmozásához vezet. Ez szennyezi a levegőt, a talajt és a vizeket, maradandó veszélyt jelent a természetre és az emberi egészségre. Ezért a megfelelő hulladékgazdálkodás az egyik legsürgetőbb és legfontosabb tevékenységi terület.
Ha a csomagolási hulladékot nem válogatjuk és kezeljük helyesen, országunk néhány évtized alatt egy hatalmas szemétlerakóvá válhat.
Fontos, hogy a hulladékot ott válogassuk, ahol keletkezik, újrahasznosítsuk vagy újra felhasználjuk, és közben óvjuk a természeti erőforrásokat, a környezetet.
Például:
Használt gumiabroncsok évszázadokig szennyezhetik a környezetet, mivel lebomlásuk több száz évig tart. Az elhasznált gumik veszélyt jelentenek a környezetre és az emberi egészségre is. Ha a gumikat erdőbe, árokba vagy folyópartra dobják, az nemcsak látványromboló, hanem tűzveszélyes is lehet. A gumik kőolajszármazékból készülnek, és elégetésük során káros anyagok jutnak a levegőbe, amelyek tüdő-, szív- és keringési betegségeket okozhatnak.
A gumi az abroncsok fő alkotóeleme, amely az abroncs élettartamának lejárta után is megőrzi tulajdonságait. Ezért a legjobb a gumik újrahasznosítása: a gumit a fémtől és a textiltől szétválasztják, majd új termékekben hasznosítják. A gumiabroncsok granulátuma felhasználható aszfaltban, játszótereken, parkolókorlátokban és más termékekben.
Az elhasznált abroncsokat energiaforrásként is fel lehet használni. Magyarországon a cementgyárak is alkalmaznak ilyen technológiát, ahol speciális kemencékben, szűrőberendezésekkel semlegesítik a káros kibocsátásokat. Az égetés után visszamaradó hamut cementgyártásban használják fel.
A használt abroncsok háztartási vagy egyéb hulladékkal együtt történő elhelyezése, valamint égetése tilos.
A régi abroncsokat díjmentesen le lehet adni az abroncsforgalmazóknál, ha azonos típusú és mennyiségű új abroncsot vásárolunk. Emellett az önkormányzati hulladékudvarok is fogadják a használt gumikat. A teljes lista itt található: https://am.lrv.lt
Ezeken a helyszíneken évente akár négy személyautó-abroncsot is leadhatunk díjmentesen. Indulás előtt ellenőrizzük, milyen típusú hulladékot fogad az adott gyűjtőpont, mert a szabályok eltérők lehetnek – például nem mindegyik központ fogad veszélyes háztartási hulladékot. A gyűjtőhelyeket nyitvatartási időben lehet igénybe venni. Az önkormányzat munkatársai részletes tájékoztatást nyújtanak a helyszínekről, a nyitvatartásról és az elfogadott hulladékfajtákról. A címek megtalálhatók az önkormányzatok, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján is.
Használt jármű üzemanyag-, olaj- és levegőszűrők különösen veszélyesek a környezetre. Helytelen kezelésük kockázatot jelent az emberi egészségre, és károsíthatja az ökoszisztémákat.
Az üzemanyag- és olajszűrők fémet, olajat, üzemanyag-maradékot és szűrőelemeket tartalmaznak. Az olaj közel a periódusos rendszer elemeinek egyharmadát, például rezet, cinket, nehézfémeket rejt – számos veszélyes vegyület található benne. Ha az üzemanyag-, levegő- vagy olajszűrőket eldobálják, nagy területeket szennyezhetnek be, a talaj mélyebb rétegeibe jutva akár felszín alatti vizeket, folyókat, ivóvizet is veszélyeztethetnek. Egyesek meg is próbálják elégetni ezeket a hulladékokat, ekkor mérgező anyagok és rákkeltők szabadulnak fel, amelyek légúti megbetegedéseket okozhatnak. Háztartási vagy egyéb hulladékkal nem keverhetők.
A káros anyagok többsége nem a fém lebomlása, hanem annak feldolgozása során szabadul fel. A fém végtelenszer újrahasznosítható minőségromlás nélkül, és újragyártása sokkal kevesebb energiát igényel, mint a nyersércből történő előállítása.
A lakosság a használt hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodóknak adhatja le.
Cégünk szerződött, regisztrált hulladékkezelőkkel dolgozik, akik jogosultak üzemanyag-, olaj- és levegőszűrők, valamint egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékanyagok átvételére.
Az autó karbantartása vagy javítása során a használt szűrők a szervizekben is leadhatók, így ők gondoskodnak a megfelelő kezelésről.
A régi szűrők leadhatók önkormányzati hulladékudvarokban is. Részletes lista: https://am.lrv.lt
Az üzemanyag- és olajszűrők újrahasznosításával a fém és az olaj visszanyerhető, míg a levegőszűrőknél a műanyag és a szűrőanyag használható fel újra. Az olajat regenerálják vagy égetéssel hasznosítják. Az újrahasznosított olajból újra kenőanyag készülhet, illetve teljesen más célra, például magas minőségű bázisolaj előállítására is használható – tovább finomítva akár motorolajként forgalmazható. Az újrahasznosított olaj jelentős energiát takarít meg – a használt olaj finomítása csak harmadannyi energiát igényel, mint az új bázisolaj előállítása nyersolajból. A visszanyert fém és műanyag több termék gyártásában is felhasználható.
A fémgyártás rendkívül energiaigényes, és nagy mennyiségű üvegházhatást okozó gázt bocsát ki, ami közvetlenül hozzájárul a klímaváltozáshoz. A szűrőkből kinyert hulladékfém újrahasznosításával csökken a nyersanyag-felhasználás, mérséklődik a környezetszennyezés, és energia takarítható meg.
Hulladékolaj minden ásványi, félszintetikus vagy szintetikus olaj vagy ipari kenőanyag, amely már alkalmatlanná vált eredeti felhasználásra. Az olajtermékek környezetbe jutása óriási problémákat okoz: egyetlen liter akár egymillió liter vizet szennyezhet, s egy hektárnyi vízfelületet is bevonhat! Ha olaj kerül a vízbe, emulzió keletkezik, amely károsítja a vízi élőlények légzőszerveit, továbbá a talajba jutva gátolja a növények és a talajlakó élőlények oxigénellátását.
A hulladékolajban található nehézfémek idegrendszeri károsodást, vesebetegséget, sőt rákot okozhatnak. Ezek felhalmozódnak a szervezetben, így minden egyes olajjal való érintkezés növeli az egészségügyi kockázatokat – gyakran csak évek múltán jelentkeznek a panaszok.
A hulladékolaj háztartási vagy kezeletlen hulladékkal együtt nem helyezhető el. Az ilyen eljárás jogszabályba ütközik, szigorúan szabályozott.
Hulladékolajat tilos kályhában, tűzhelyben égetni, mivel ekkor rákkeltő vegyületek szabadulnak fel, melyek rákot, születési rendellenességet, meddőséget vagy légzőszervi betegségeket (például asztmát, hörghurutot) okozhatnak.
Az olajat kizárólag engedélyezett égetőművek, speciális szűrőberendezésekkel felszerelt kemencék ártalmatlaníthatják, amelyek folyamatos karbantartást igényelnek, és veszélyes hulladékként kezelik az olajat.
A hulladékolajat felszíni vizekbe, csatornahálózatba, szennyvízrendszerbe vagy közvetlenül a talajba önteni szigorúan tilos, mert nagy területek szennyeződhetnek, az olaj a mélyebb rétegekbe jutva az ivóvizet is veszélyeztetheti.
Hulladékolajat csak engedéllyel rendelkező szakemberek kezelhetnek.
Az újrafeldolgozott olaj magas minőségű bázisolajként ismét felhasználható motorolaj előállításához, ami energiát takarít meg. Egy liter használt olaj finomítása csak egyharmadnyi energiát igényel, mintha ugyanennyi új olajat készítenénk nyersanyagból.
A lakosság és a vállalkozások a használt olajat hivatalos hulladékkezelőknek adhatják át.
Cégünk kizárólag regisztrált, engedélyezett hulladékkezelőkkel dolgozik, akik jogosultak hulladékolaj, egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladék átvételére is.
Autószervizek vagy -javító cégek is átveszik a használt olajat, ha a járművet ott javíttatjuk vagy karbantartjuk.
Elhasznált akkumulátorok számos veszélyes anyagot tartalmaznak. Uniós szabályok szerint az ólmot tartalmazó akkumulátorokat össze kell gyűjteni és újrahasznosítani, hogy a bennük lévő anyag (ólom, műanyag, kénsav, antimon stb.) újrahasznosítható legyen.
Az akkumulátorok helytelen kezelése, vagy ha sérült a burkolatuk, veszélyes anyagokat, nehézfémeket, elektrolitot juttat a környezetbe. Az ólom az egyik legveszélyesebb elem: belélegezve vagy lenyelve jut a szervezetbe. Bár az ólommérgezés nem okoz azonnali tüneteket, idővel felhalmozódik, idegrendszeri zavarokat, álmatlanságot, fejfájást és ingerlékenységet okozhat. Az akkumulátorokban található kénsav is párolog, belélegezve szemirritációt, légzőszervi betegségeket (hörghurut), hangszálgyulladást, garat- vagy orrnyálkahártya-károsodást, fog- és lágyrész-károsodást válthat ki.
Ha a kénsav a talajba kerül, elpusztítja a növényzetet az adott területen, a mélybe szivárogva a talajvizet is megmérgezheti, bekerülhet az élelmiszerláncba, így embereket, állatokat egyaránt veszélyeztethet.
Az akkumulátorokat háztartási vagy egyéb hulladékkal keverve elhelyezni tilos, ez szigorúan szabályozott.
Az akkumulátorokat nem szabad megbontani vagy szétszedni; mindig zárt állapotban kell leadni, hogy a bennük lévő vegyszerek ne juthassanak a környezetbe.
Az ólom-savas akkumulátorokat elkülönítve, egyértelműen feliratozott tartályokban, hordókban, dobozokban vagy más jól jelölt tárolóban kell gyűjteni.
A hulladék akkumulátorokat feldolgozó cégek szétszedik, az ólmot és a műanyagot új akkumulátorokhoz hasznosítják, a savat pedig műtrágyagyártáshoz dolgozzák fel.
A használt akkumulátorokat a lakosság engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adhatja át, illetve cégünknél is leadhatja; mi gondoskodunk arról, hogy az illetékes kezeléshez kerüljenek. Kizárólag regisztrált, veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelésére jogosult partnerekkel dolgozunk.
Az akkumulátorok és elemek díjmentesen leadhatók a hulladékudvarokban is. A teljes lista itt található: https://am.lrv.lt
A hulladékudvarba szállítás előtt mindig ellenőrizzük, mit vesz át a központ, mivel az átvételi szabályok településenként eltérhetnek. A hulladék leadása a hivatalos nyitvatartási időben lehetséges. Az önkormányzat naprakész információkat tesz közzé a gyűjtőhelyekről, címeikről, nyitvatartásukról és az átvett hulladéktípusokról – ezek az önkormányzati és a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján is megtalálhatók.
Az akkumulátorokat az autószervizeknél vagy javító cégeknél is le lehet adni, amennyiben ott végzik az autó karbantartását vagy javítását.
Használt lengéscsillapítók – a bennük lévő olaj miatt veszélyes hulladéknak minősülnek, mivel az olaj nehézfémeket és más, a környezetre ártalmas anyagokat tartalmazhat. Ezek helytelen tárolása nagy földterületet szennyezhet, sőt a mélyebb rétegekbe szivárogva akár talajvizet, ivóvizet is veszélyeztethet. Ha olaj- vagy gázszivárgás jelentkezik, a lengéscsillapító elveszíti hatékonyságát. Fő alkotóelemei a fém, olaj és gumi.
Az újrahasznosítás jóval kevesebb energiát igényel, mint új termék gyártása. A használt lengéscsillapítók nem keverhetők háztartási vagy egyéb vegyes hulladékkal.
Újrahasznosításkor a fém, olaj és gumi visszanyerhető. Az olajat magas minőségű bázisolajjá lehet regenerálni, vagy kevésbé ártalmas tüzelőanyagként feldolgozni. Ez is jelentős energiamegtakarítást jelent – a használt olaj újrafinomítása harmadannyi energiát igényel, mint új olaj előállítása.
A használt lengéscsillapítóból származó fémek újrahasznosítása is jelentős energiamegtakarítást jelent. Új fém előállítása sok energiát és üvegházhatású gáz kibocsátásával jár – közvetlenül hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az újrahasznosítással csökken a természetes erőforrás-felhasználás, csökken a környezeti terhelés, és energiát is megtakarítunk.
A lakosság a régi lengéscsillapítókat engedélyezett hulladékgazdálkodókhoz adhatja le.
Szakműhelyekben, autószervizekben is leadhatók, ha ott kérik a javítást vagy karbantartást. Felelős hulladékkezelők adatbázisáért látogasson el ide: www.esuatsakingas.lt.
A használt lengéscsillapítók az önkormányzati hulladékudvarokba is vihetők. Teljes lista: www.am.lt. Minden esetben tájékozódjon arról, pontosan milyen hulladékot fogad egy adott központ, mivel ez eltérő lehet. Az önkormányzat munkatársai részletes tájékoztatást nyújtanak a hulladékfajtákról, címekről, nyitvatartásról és egyéb tudnivalókról. Ezek az információk mindig elérhetők az önkormányzatok, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján.
A csomagolási hulladék másodlagos nyersanyagforrás az ipar számára, ha szelektíven gyűjtik és újrahasznosítják, értékes nyersanyagot jelent, kíméli a természetes erőforrásokat. Ezért fontos, hogy a csomagolási hulladékot elkülönítve gyűjtsük, helyesen válogassuk, és gondoskodjunk arról, hogy újrahasznosítsák – így védjük a környezetet, és értékes erőforrásokat takarítunk meg.
A magyarországi szabályok szerint is minden csomagolási és termékhulladékot szelektíven, külön kell gyűjteni – csak így érhető el magasabb újrahasznosítási arány és alacsonyabb szennyezés. A csomagolási és termékhulladék helyes szétválogatása pozitív eredményt hoz.
A csomagolási hulladékot elhelyezhetjük a nyilvános gyűjtőszigetek szelektív tárolóiban (sárga: műanyag és fém, zöld: üveg, kék: papír); illetve leadhatjuk visszaváltó pontokon; és a visszaváltható betétdíjas (visszaváltható) csomagolást visszavihetjük az üzletekbe is.
Csomagolási jelölések értelmezése
A szelektálás megkönnyítésére a gyártók többsége külön jelöléseket tüntet fel a csomagoláson. Az egymást körbeérő három nyíl (körben forgó nyilak háromszöge) azt jelenti, hogy a csomagolás újrahasznosítható.
A háromszögön belüli szám a csomagolás anyagát jelöli: 1–19 műanyaghoz, 20–39 papírhoz és kartonhoz, 40–49 fémhez, 50–59 fához, 60–69 textilhez, 70–79 üveghez tartozik.
Az információ a gyártói felelősség alapján meghatározott Hulladékgazdálkodási Lakossági Tájékoztatási és Oktatási Követelmények szerint készült, a környezetvédelmi miniszter D1-554 számú, 2012. június 28-án kelt rendelete alapján.